A mi utunk
- máj. 24.
- 2 perc olvasás
(Fogadjátok szeretettel Zoli írását arról, hogyan gondolkodunk a gazdálkodásról és a talajról.)
Alapvetően én, a gazdaság vezetője növénytermesztőnek tartom magam. Bár nagymamám még klasszikus paraszti gazdaságot vezetett, ahol mindig sokféle állat volt jelen, én már a modernizáció és a „könnyebb út” felé indultam, így sokáig kizárólag növénytermesztéssel foglalkoztam.
A klímaváltozásnak van egy furcsa pozitív oldala is: gondolkodásra kényszerít bennünket. Én is addig próbáltam a hagyományos haszonnövényeket termeszteni, ameddig csak lehetett. De én mindig számolok. Nézem a költségeket, a bevételt, és sajnos az elmúlt években a matek támogatások nélkül már nem adott volna pozitív eredményt. Sőt, volt olyan tábla, ami még támogatással sem hozott hasznot.
Közben egyre világosabbá vált számomra, hogy hiba volt teljesen szétválasztani a növénytermesztést és az állattenyésztést. Az állatokkal sokkal több a munka, több odafigyelést és nagyobb áldozatot igényelnek, mint a növények, ezért sok gazdaság inkább lemond róluk. Azonban mára azt látjuk, hogy állatok nélkül sem gazdaságosan, sem hosszú távon fenntartható módon nem lehet igazán jól gazdálkodni.
Mi, az Élőtalaj Regeneratív Gazdaságnál 2022 óta nem használunk műtrágyát, kizárólag szerves anyagokra építünk. Ezek azonban önmagukban nem elegendők. A talaj természetes regenerációjához szükség van az állatokra és az általuk kijuttatott trágyára is. Ráadásul ezt a természet eredetileg is tökéletesen megoldotta: az állatok nem betonozott, zárt telepeken éltek, hanem kint a tájban mozogtak, legeltek, és közben építették a talajt.
Mi ebbe az irányba szeretnénk visszalépni – modern szemlélettel.
Hiszünk abban, hogy az állatok helye a természetben van, nem hermetikusan lezárt komplexumokban.
Az állatok területre integrálása több szempontból is előnyös:
gazdaságosabb, mert kevesebb épületet igényel, nem kell folyamatosan trágyát és almot mozgatni,
a tápanyag helyben kerül vissza a földbe, és az állatoknak is egészségesebb életet biztosít,
természetközelibb rendszer, amely sokkal jobban együttműködik a környezettel.
A mi, homokos talajaink különösen érzékenyek. Szerkezet nélküliek, alacsony a humusztartalmuk, ezért nagyon kitettek az aszálynak. Egy-két hét csapadékmentes időszak után a növényeink már stresszelnek, ami azonnal meglátszik a fejlődésükön is.
Erre a problémára regeneratív szemlélettel próbálunk választ adni. Teljes területen átálltunk direktvetésre, és jelenleg az állatokat is fokozatosan integráljuk a földjeinkre. Ez rengeteg plusz munkával, tervezéssel és tanulással jár, de nem akartuk feladni a gazdálkodást.
Mi hiszünk abban, hogy hosszú távon csak így lehet egészséges talajt építeni, életképes gazdaságot fenntartani és valóban egészséges élelmiszert előállítani – a saját családunknak és nektek is.
Ez a mi utunk.








Hozzászólások